{"id":4055,"date":"2016-09-30T14:00:11","date_gmt":"2016-09-30T12:00:11","guid":{"rendered":"http:\/\/sosexcel.com\/exceltippek\/?p=4055"},"modified":"2023-02-10T19:29:23","modified_gmt":"2023-02-10T18:29:23","slug":"az-excel-tortenete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/sosexcel.com\/exceltippek\/az-excel-tortenete\/","title":{"rendered":"Az Excel sz\u00fclet\u00e9se – a kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g* t\u00f6rt\u00e9nete!"},"content":{"rendered":"\n

Az Excel t\u00f6rt\u00e9nete: a Microsoft legend\u00e1s term\u00e9k\u00e9t, amit ma m\u00e1r t\u00f6bb, mint egy milli\u00e1rdan haszn\u00e1lnak a vil\u00e1gon, 1985-ben fejlesztett\u00e9k ki\u2026 az Apple-nek<\/strong>. 1987 novemberben jelent meg az els\u0151 Microsoft Windowsra k\u00e9sz\u00fclt verzi\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

1984 \u0151sz\u00e9n n\u00e9gy fiatalember tal\u00e1lkozott<\/strong> a Red Lion Hotel egyik kis apartmanj\u00e1ban Belleuve-ben, Seattle mellett. A tal\u00e1lkoz\u00e1suk c\u00e9lja az volt, hogy megvess\u00e9k az „Odyssey” nev\u0171 titkos projekt alapjait.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n

H\u00e1rom napon \u00e1t terveztek, rajzoltak, programoztak, k\u00f3dot \u00edrtak \u00e9s tan\u00e1cskoztak<\/strong>, hogy tiszt\u00e1zz\u00e1k egy olyan \u00faj szoftver elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9nek koncepci\u00f3j\u00e1t. \u00cdgy kezd\u0151d\u00f6tt az Excel t\u00f6rt\u00e9nete, amely n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva gy\u00f6keresen megv\u00e1ltoztatta az \u00fczleti vil\u00e1got, \u00e9s doll\u00e1r milli\u00f3kat hozott a megalkot\u00f3inak.<\/p>\n\n\n\n

A csapatban ott volt\u00a0a fiatal, lelkes programoz\u00f3 hippi, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) v\u00e9gz\u0151se, Doug Klunder. <\/strong>A\u00a0bar\u00e1tja, a tehets\u00e9ges matematikus, a Yale v\u00e9gz\u0151se, a playboy-k\u00fclsej\u0171 Jabe Blumenthal. <\/strong>Egy j\u00f3l\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, sim\u00e1ra borotv\u00e1lt, magyar akcentus\u00fa fiatalember Charles Simonyi<\/strong><\/a>, aki a Xeroxn\u00e1l szerzett tapasztalatokat.<\/p>\n\n\n\n

\"Az<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A negyedik fick\u00f3r\u00f3l r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre – tipikus kocka, „sz\u00f3d\u00e1s” szem\u00fcveggel, zil\u00e1lt, jellegtelen k\u00fcls\u0151vel \u00e9s kamaszos \u00e1br\u00e1zattal – senki sem gondoln\u00e1, hogy nem sokkal kor\u00e1bban tett szert 50 milli\u00f3 doll\u00e1rra. A n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve alap\u00edtott, Redmond melletti szer\u00e9ny kis szoftver c\u00e9ge pedig nemr\u00e9g \u00edrt al\u00e1 egy komoly szerz\u0151d\u00e9st az \u00f3ri\u00e1si IBM-mel.<\/p>\n\n\n\n

Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1r kital\u00e1ltad, hogy az eml\u00edtett c\u00e9g a Microsoft, \u00e9s a n\u00e9gyes utols\u00f3 tagja, az Odyssey project kital\u00e1l\u00f3ja nem m\u00e1s, mint Bill Gates<\/strong><\/a>.<\/p>\n\n\n\n

\u00datnak indul az Excel<\/h2>\n\n\n\n
* sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k, az angol excellence sz\u00f3 jelent\u00e9se:\nkiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g, kit\u0171n\u0151s\u00e9g, t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\n\n2015 szeptember 30-\u00e1n \u00fcnnepelte az Excel a 30. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t. \nEgy ennek aprop\u00f3j\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt \u00f6sszefoglal\u00f3<\/a>b\u00f3l ford\u00edtottam le\nr\u00e9szeket kisebb v\u00e1ltoztat\u00e1sokkal \u00e9s aktualiz\u00e1l\u00e1ssal.<\/pre>\n\n\n\n
Ennek a n\u00e9gy embernek \u00e9s m\u00e9g k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10 m\u00e1sik munk\u00e1j\u00e1nak a gy\u00fcm\u00f6lcse a n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap m\u00falva megjelen\u0151 term\u00e9k. Miut\u00e1n a „Master plan”-t elutas\u00edtott\u00e1k, el\u0151sz\u00f6r a „Mr Spreadsheet” nevet kapta.<\/strong><\/p>\n\n\n\n
\"Az<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n
De r\u00f6viddel a hivatalos megjelen\u00e9s el\u0151tt valaki a marketing oszt\u00e1lyr\u00f3l, – akinek a nev\u00e9re m\u00e1r sajnos senki sem eml\u00e9kszik – az „Excel” nevet javasolta.<\/p>\n\n\n\n
\u00cdgy sz\u00fcletett a legenda… \u00e9s m\u00e9g mindig „\u00e9l \u00e9s virul”<\/strong> 1,2 milli\u00e1rd sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen szerte a vil\u00e1gban.<\/p>\n\n\n\n
Vagyis a F\u00f6ld \u00f6sszlakoss\u00e1g\u00e1t n\u00e9zve minden hatodik ember Excelt haszn\u00e1l…<\/p>\n\n\n\n
Nem az Excel volt az els\u0151!<\/h2>\n\n\n\n
Persze, az Excel t\u00f6rt\u00e9nete nem az Excellel kezd\u0151d\u00f6tt, az m\u00e1r csak a koron\u00e1ja a t\u00f6bb \u00e9vnyi munk\u00e1nak. <\/strong><\/p>\n\n\n\n
Sz\u00e1mos tud\u00f3s, programoz\u00f3 \u00e9s c\u00e9g kitart\u00e1sa, akik hittek egy olyan eszk\u00f6z elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben, ami seg\u00edtheti a sz\u00e1mokkal val\u00f3 munk\u00e1t, az \u00fczleti adatfeldolgoz\u00e1st \u00e9s az egyszer\u0171 emberek asztali sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p haszn\u00e1lat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Ezek a kor\u00e1bbi programok, amiket „elektronikus t\u00e1bl\u00e1zatnak”, „elektronikus pap\u00edrnak”, „vizu\u00e1lis kalkul\u00e1tornak”, „t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151nek” neveztek, a v\u00e9gleges \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes form\u00e1jukat az Excelben \u00e9rt\u00e9k el.<\/p>\n\n\n\n
A kutat\u00f3k egyet\u00e9rtenek abban, hogy Richard Mattesich<\/strong>, a californiai Berkeley Egyetem tan\u00e1ra volt az, aki megteremtette a t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u00e9s elm\u00e9leti alapjait<\/strong> \u00e9s ezzel lehet\u0151v\u00e9 tette egy ilyen program l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Mindent r\u00e9szletesen kifejtett az 1964-ben<\/strong> megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben a „Simulation of the Firm Through a Budget Computer Program”-ban. \u0150 maga k\u00e9sz\u00edtette el a t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151 protot\u00edpus\u00e1t a Fortran sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes nyelvet haszn\u00e1lva.<\/p>\n\n\n\n
T\u00f6bb, mint 10 \u00e9vbe telt, mire siker\u00fclt kifejleszteni azt a technol\u00f3gi\u00e1t, ami a t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151k programoz\u00e1s\u00e1nak \u00faj lend\u00fcletet adott.<\/p>\n\n\n\n
A hetvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fele az „\u00fatt\u00f6r\u0151 geek-ek” aranykora.<\/strong> (A geek jelent\u00e9se magyarul: kockafej, kocka, str\u00e9ber. A t\u00falzottan intellektu\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fa emberre haszn\u00e1lt kiss\u00e9 pejorat\u00edv sz\u00f3, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ha ez az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s egy sz\u0171k ter\u00fcletre ir\u00e1nyul.)<\/p>\n\n\n\n
Ekkor jelent meg rengeteg programoz\u00e1si nyelv, processzor, oper\u00e1ci\u00f3s rendszer \u00e9s az els\u0151 szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek. Apple, Microsoft \u00e9s kisebb IT-c\u00e9gek tucatjait alap\u00edtott\u00e1k meg hippik \u00e9s programoz\u00f3 hackerek, akik a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen kereszt\u00fcl akart\u00e1k megv\u00e1ltani a vil\u00e1got \u00e9s kikaparni a saj\u00e1t geszteny\u00e9j\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n
VisiCalc<\/h4>\n\n\n\n
Egyike ezeknek a fiatal technikai tit\u00e1noknak Dan Bricklin, aki \u00fczleti ismereteket tanult a Harvardon. De az igazi szenved\u00e9lye a programoz\u00e1s volt. 1979-ben<\/strong> alkotta meg az els\u0151 t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151 szoftvert a Visible Calculator-t. Ez a vil\u00e1g els\u0151 t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151 programja, sz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez kapcsolt\u00e1k a T\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151k napj\u00e1t<\/a>. Alapvet\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok<\/strong> elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re volt k\u00e9pes 5 oszlopban \u00e9s 20 sorban<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n
Kicsivel k\u00e9s\u0151bb Bricklin csatlakozott bar\u00e1tj\u00e1hoz \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9ges\u00e9hez, Bob Frankstonhoz, akit ugyan\u00fagy megfert\u0151ztek a t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151k \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes kalkul\u00e1ci\u00f3k. Frankston elv\u00e9gzett n\u00e9h\u00e1ny fejleszt\u00e9st a term\u00e9ken, majd 1979-ben hivatalosan is piacra dobt\u00e1k VisiCalc n\u00e9ven<\/strong>. Kalkul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s adatfeldolgoz\u00e1s ekkor m\u00e1r 254 sorban \u00e9s 63 oszlopban<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n
Itt meg kell eml\u00edteni m\u00e9g egy embert, aki n\u00e9lk\u00fcl nem j\u00f6hetett volna l\u00e9tre az eg\u00e9sz. \u0150 Peter Jennings, akit ebben az id\u0151ben sakkoz\u00f3 programj\u00e1r\u00f3l (microChess) ismert mindenki. Felismerte a projektben rejl\u0151 potenci\u00e1lt \u00e9s a c\u00e9ge, a Personal Software seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sz\u00e1rnyai al\u00e1 vette, majd jelent\u0151s \u00f6sszeget inveszt\u00e1lt a VisiCalc-ba.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 \u00fczletfel\u00fck az Apple volt.<\/strong> N\u00e9h\u00e1ny kutat\u00f3 azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a hirtelen megugrott keresletet az Apple II a VisiCalcnak k\u00f6sz\u00f6nhette. R\u00f6vid id\u0151 alatt n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lt a term\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
A VisiCalc r\u00e9szletes t\u00f6rt\u00e9netet itt<\/a> olvashatod.<\/p>\n\n\n\n
Lotus 123<\/h4>\n\n\n\n
1982-ben a 32 \u00e9ves Mitch Kapor, a VisCorp marketingf\u0151n\u00f6ke, felmondott a c\u00e9gn\u00e9l, mert hitt abban, hogy meg a VisiCalcn\u00e1l is jobbat tud l\u00e9trehozni<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n
Megalap\u00edtotta a Lotus Development-et \u00e9s egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb megjelentette a Lotus 123-t, ami kiny\u00edrta a VisiCalc-ot. Mivel egy jobb t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151 program lett \u00faj funkci\u00f3kkal \u00e9s fejlettebb rendszerrel.<\/p>\n\n\n\n
\"\u00cdgy<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n
R\u00e1ad\u00e1sul a Lotus 123 k\u00e9pes volt MS-DOS alatt futni<\/strong>, ez\u00e9rt az IBM nem habozott felvenni a kapcsolatot Kapor c\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s egyes\u00edteni az \u00faj term\u00e9ket a saj\u00e1t PC-j\u00fckkel.<\/p>\n\n\n\n
Multiplan – az Excel el\u0151dje<\/h2>\n\n\n\n
Term\u00e9szetesen, Bill Gates c\u00e9ge sem a semmib\u0151l k\u00e9sz\u00edtette el a t\u00f6k\u00e9letes t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151t.<\/p>\n\n\n\n
Az Excel alapja egy Microsoft term\u00e9k, a Multiplan, ami 1982-ben ker\u00fclt piacra a VisiCalc-kal versenyben.<\/strong><\/p>\n\n\n\n
\"Az<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n
A Multiplan a VisiCalc-kal ellent\u00e9tben nem A1-es c\u00edmhivatkoz\u00e1ssal, hanem R1C1 c\u00edmhivatkoz\u00e1ssal dolgozott (k\u00e9s\u0151bb az Excel mindkett\u0151t integr\u00e1lta mag\u00e1ba, manaps\u00e1g az A1 az alap\u00e9rtelmezett).<\/p>\n\n\n\n
A t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151-verseny er\u0151s\u00f6d\u00f6tt a Lotus 123 megjelen\u00e9se \u00e9s annak az IBM-mel val\u00f3 szoros kapcsolata miatt.<\/p>\n\n\n\n
Teh\u00e1t a Microsoftnak k\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00fcl kellett v\u00e1lasztania – vagy a Multiplant kell jelent\u0151sen fejleszteni vagy egy \u00faj, „gyilkos” programot kell l\u00e9tre hozni. <\/strong><\/p>\n\n\n\n
1984 janu\u00e1rj\u00e1ban olyasmi t\u00f6rt\u00e9nt, ami egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tette Bill Gates sz\u00e1m\u00e1ra a m\u00e1sodik lehet\u0151s\u00e9g melletti a d\u00f6nt\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n
Az Apple megjelentette a Macintosh-t a forradalmi GUI-val (grafikus felhaszn\u00e1l\u00f3i interf\u00e9sz), ami vill\u00e1mgyorsan tette t\u00f6rt\u00e9nelemm\u00e9 a MS-DOS-t \u00e9s a t\u00f6bbi oper\u00e1ci\u00f3s rendszert.<\/p>\n\n\n\n
Az Excel siker\u00e9nek megalapoz\u00e1sa<\/h2>\n\n\n\n
A kor\u00e1bban eml\u00edtett Red Lion hotelbeli tal\u00e1lkoz\u00f3n Gates \u00e9s t\u00e1rsai eld\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, hogy figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k a MS-DOS-t \u00e9s olyan szoftver fejleszt\u00e9s\u00e9n fognak dolgozni, ami kompatibilis az Apple \u00faj oper\u00e1ci\u00f3s rendszer\u00e9vel<\/strong> \u00e9s az \u00faj GUI-val.<\/p>\n\n\n\n
Ekkoriban a Microsoft m\u00e1r elk\u00e9sz\u00edtette a Multiplan Macintoshon haszn\u00e1lhat\u00f3 verzi\u00f3j\u00e1t. Az eredm\u00e9nyek biztat\u00f3ak voltak, \u00edgy a k\u00f6vetkez\u0151 fontos l\u00e9p\u00e9s az Excel volt.<\/p>\n\n\n\n
A munkacsoporthoz csatlakozott m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny ember, akik munk\u00e1j\u00e1t nem szabad figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni:<\/p>\n\n\n\n